Az ipari kender Magyarországon egykor nagy jelentőségű ipari növény volt, de mára szinte eltűnt a köztermesztésből. Az elmúlt évtizedekben a kender hazai termesztése drasztikusan visszaesett, annak ellenére, hogy korábban világszínvonalú rosttermelést produkáltunk, 23 ezer hektáros vetőterülettel és magas, 25%-os hozamokkal. A feldolgozóipar is virágzott, 9 gyár és számos ruhaipari vállalat hasznosította a kender alapanyagait.
A kender sokoldalú felhasználása miatt világszerte egyre növekvő kereslet mutatkozik iránta. Az építőipar, a papír-, ruha- és textilipar, valamint az élelmiszer- és gyógyszeripar mind nagy mennyiségben alkalmazza. A magja rendkívül tápláló, olajokban és fehérjékben gazdag, ezért az élelmiszer- és takarmányiparban is fontos alapanyag. Rostját bútoralapanyagként és szigetelőanyagként is használják, míg a pozdorjából falazó- és burkolóelemek készülnek. A kender környezetbarát és lebomló alapanyag, ami az építőiparban egyre fontosabb szemponttá válik a szigorúbb karbonkvóták és házminősítési szabályozások miatt. Magyarországon néhány gazdálkodó, folytatja a kendertermesztést. Gyenge talajon is elfogadható hozamot produkál, és a növény gyors növekedése miatt kevés növényvédőszerre van szükség.
A gazdák példája mutatja, hogy a kendertermesztés hosszú távon jövedelmező és fenntartható lehet Magyarországon. A növény termesztése nemcsak gazdasági, hanem ökológiai szempontból is előnyös, hiszen hozzájárulhat egy környezetbarátabb jövőhöz. Magyarország újra fontolóra vehetné a kendertermesztés fellendítését, hogy kihasználja a növényben rejlő lehetőségeket és profitot.
