A fenntartható építészet terén úttörő fejlesztésként Európa legnagyobb kenderházát építették meg a svájci St. Gallenben. Ez az újonnan épült, 19 lakásos lakótelep a kenderbeton mint zöld építőanyagban rejlő lehetőségek bizonyítéka.
Fenntartható forradalom az építőiparban
Első ránézésre az épület csak egy újabb modern lakótömbnek tűnik. Azonban közelebbről megnézve kiderül, hogy a szerkezet messze nem átlagos. A svájci Openly építőipari vállalat a 2600 négyzetméteres komplexum építéséhez kenderbetont használt, amely a kender növény fás magjából és mészalapú kötőanyagból készült kompozit anyag.
Ezenkívül 1500 négyzetméter előre gyártott kenderfalat is beépítettek, bemutatva ezzel az anyag sokoldalúságát.
A kenderbeton számos környezeti előnnyel rendelkezik, ami miatt erős versenyzőnek számít a fenntarthatóbb építési módszerek terén. A hagyományos betonnal ellentétben, amely cementtartalma miatt híresen nagy szén-dioxid-kibocsátással jár, a kenderbeton CO₂-negatív.
Ez azt jelenti, hogy a kender termesztése és feldolgozása során több szén-dioxidot köt meg, mint amennyit előállítása és felhasználása során kibocsát. Ez a tulajdonság különösen fontos, tekintettel a globális üvegházhatású gázok kibocsátásának sürgős csökkentésére.
A zöld életmód költségei és kényelme
Bár a kenderbeton környezetbarátabb, ára magasabb. Becslések szerint 10-20 százalékkal drágább, mint a hagyományos beton.
A kenderbeton házban való élet előnyei azonban túlmutatnak a környezeti hatásokon. Az anyag kiváló hő- és hangszigetelő tulajdonságokkal rendelkezik, így kényelmes lakókörnyezetet biztosít. A magasabb költségek ellenére ezekre a környezetbarát lakásokra nagy a kereslet, a penthouse kivételével már az összes lakást bérbe adták.
A kenderbeton fenntarthatósága miatt kulcsszerepet játszik a környezetbarát építkezésekben.
Az anyag olyan előnyökkel jár, mint a kiváló szigetelés, de magasabb áron.
A st. galleni projekt sikere ösztönözheti a kenderbeton további használatát Európában.
Személyes vélemény
Ha visszagondolok Európa legnagyobb kenderházának megjelenésére, biztatónak találom, hogy az ilyen innovációk egyre nagyobb teret nyernek. A kenderbeton használata ebben a projektben nemcsak a fenntarthatóság iránti elkötelezettséget hangsúlyozza, hanem utat is nyit a zöld építkezés jövőbeli fejlesztései előtt.
Bár a magasabb költségek egyesek számára akadályt jelenthetnek, az ilyen anyagok hosszú távú előnyei meghaladhatják a kezdeti beruházás költségeit, különösen mivel folyamatosan keressük a környezeti kihívásokra adható megoldásokat.
