Az Európai Unió döntése értelmében 2030-tól csak károsanyagkibocsátás-mentes épületeket lehet építeni, és ennek elmulasztása szén-dioxid-kvóta fizetésével járhat. A szigorított szabályok a közhatóságok által használt új épületekre már 2028-tól érvényesek lesznek, kivéve a mezőgazdasági, műemlékvédelmi, ideiglenes épületeket és templomokat. Az építőipar az EU energiafogyasztásának 40%-áért és üvegházhatásúgáz-kibocsátásának 36%-áért felelős, így a cél a karbonsemlegesség 2050-re történő elérése és a rezsiköltségek csökkentése.
Magyarország, Borka Árpád készházszakértő szerint, a helyi erőforrásokra és tudásra támaszkodva is teljesítheti ezeket az előírásokat, különösen az ipari kender termesztésének újraélesztésével. Az ipari kender karbonnegatív, javítja a talaj minőségét, és gyorsan átállítható a termelésére. Történelmi jelentőségű volt az országban a kendertermesztés, és napjainkban is számos terméket lehet előállítani belőle, amelyek felvevőpiaca az építőipar és a gépjárműgyártás. A kender biológiailag lebomló műanyagot is helyettesíthet, csökkentve a környezetszennyezést.
A szigorú uniós szabályok teljesítéséhez Magyarország kutatás-fejlesztést, edukációt és beruházásokat igényel, amit állami segítség és ösztönzők támogatnának. Az ipari kender termelése nemcsak a környezetvédelmi célokat szolgálja, hanem új zöldmunkahelyeket is teremthet.
