Az Európai Unió döntése értelmében legkésőbb hat éven belül csak olyan épületek építése engedélyezett, amelyek nem bocsátanak ki káros anyagokat. Ennek a szabályozásnak a figyelmen kívül hagyása az építtetők számára akár szén-dioxid-kvóta megfizetését is maga után vonhatja.
A márciusi szigorítás
Az Európai Parlament elfogadta az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelv felülvizsgálatát, amely szerint 2030-tól új szabályok lépnek életbe az épületek energiafogyasztása és károsanyag-kibocsátása terén. A jogszabály alól mentesülnek a mezőgazdasági és műemlékvédelmi épületek, az ideiglenesen használt épületek, valamint az imahelyek és templomok.
A döntés meghozatalára azért volt szükség, mert az épületek jelentős mértékben hozzájárulnak az üvegházhatású gázok kibocsátásához, és az Európai Unió célja a 2050-re kitűzött karbonsemlegesség elérése. Az új szabályozás révén csökkenhet az energiafogyasztás, ami az átlagember számára a rezsiköltségek csökkenését is eredményezheti. Emellett az energiahatékonyabb épületek hozzájárulnak a környezetvédelemhez és a fenntarthatóbb jövő megteremtéséhez.
A természetes megoldás
Magyarországon a kendertermesztésnek hosszú és jelentős múltja van, korábban több ezer hektáron művelték, és sokféleképpen hasznosították. Manapság a kender kompozitokat például az autógyártásban is alkalmazzák. A hazai termőterületek adottságait és a történelmi tapasztalatokat kihasználva, a vetésforgó alkalmazásával újra fellendíthető lenne az ipari kendertermesztés. A kender termesztése rendkívül előnyös a talajra nézve: minimális műtrágyát igényel, mélyre hatoló gyökérzete javítja az altalaj szerkezetét, kíméli a talaj felső rétegét, és képes megtisztítani a talajt a nehézfém-szennyeződésektől. Ezt a tulajdonságát Csernobilban és Fukusimában is kihasználták. Ráadásul a kender négy hónap alatt hektáronként közel 10 tonna szén-dioxidot képes megkötni, ami másfélszerese egy kifejlett fenyőerdő éves szén-dioxid megkötő kapacitásának.
Az ipari kendertermelés komoly tényező a globális felmelegedés elleni küzdelemben. Kulcsszerepet játszhat egy olyan innovatív növekedési modellben, amely többet ad vissza a bolygónak, mint amennyit elvesz, miközben több ezer új zöldmunkahelyet hoz létre. Az emberiség ősidők óta használ természetes építőanyagokat, köztük kendert, az otthonok építéséhez. Az ember évezredeken át vályogból, fából, szalmából, kenderből, kőből építkezett, valamint mésszel vakolt és festett. A nyílászáró, a bútor, valamint a padló pedig fából készült, ezáltal az otthonoknak nem volt negatív hatásuk a lakókra nézve.
