Híreink

A BIOREGAIN-AI projekt és az SGS minősítés előnyei

A BIOREGAIN-AI projekt és az SGS minősítés előnyei

Az európai zöld átállás felgyorsítása érdekében egyre nagyobb szükség van olyan komplex, rendszerszintű megoldásokra, amelyek nemcsak energiahatékonyak, hanem fenntarthatóak, digitálisan vezéreltek és társadalmilag elfogadottak is. Erre a kihívásra ad választ a BIOREGAIN-AI projekt, amely mesterséges intelligencia alapú, körkörös bioenergia-rendszert fejleszt ipari kender és biogén hulladék felhasználásával. A nemzetközi együttműködésben megvalósuló projekt egyik kulcsszereplője a magyar Archenerg Klaszter, amely aktívan hozzájárul a technológia gyakorlati megvalósításához és hazai adaptációjához.

A projekt sikeres megvalósításában és pályázati értékelésében kulcsszerepet játszik a minőség, a megbízhatóság és a megfelelőség igazolása – ebben pedig kiemelt jelentőséggel bír az SGS minősítés.

A BIOREGAIN-AI célja olyan AI-alapú, körkörös bioenergia-architektúra fejlesztése, amely képes alacsony értékű biomasszát (esetünkben ipari kendert és szerves hulladékot) magas hozzáadott értékű, akár karbon-negatív energiaforrássá alakítani. A BIOREGAIN-AI projekt a Horizon Europe keretében, a Cluster 5 – Climate, Energy and Mobility prioritásaihoz illeszkedve került benyújtásra.

A pályázat célja olyan áttörést jelentő, megújuló energia technológiák támogatása, amelyek hozzájárulnak: az EU 2050-es klímasemlegességi céljaihoz, az energiafüggetlenség erősítéséhez, valamint a digitális és zöld átállás összehangolásához.

A pályázati felhívás teljes keretösszege 23,5 millió €, a várható támogatás projektenként 4 millió €. A pályázati beadás határideje 2026. március 31. Az elbírálása a következő öt hónapban kerül sor.

A BIOREGAIN-AI projekt több szempontból is túlmutat a jelenlegi bioenergia-megoldásokon:

  • nem egyedi folyamatokat optimalizál, hanem teljes rendszert,
  • figyelembe veszi a biomassza változékonyságát,
  • integrálja a szén-dioxid eltávolítást (CDR),
  • mesterséges intelligenciával optimalizálja a működést

A projekt célja többek között: legalább 20%-os hatékonyságnövelés, 25%-os kibocsátáscsökkentés és karbon-negatív működés elérése. A fejlesztések valós környezetben, szerbiai, román és magyarországi „living lab” pilotokban kerülnek validálásra.

A BIOREGAIN-AI egy 12 partnerből álló, multidiszciplináris európai konzorcium együttműködésében valósul meg, amely ötvözi a kutatási, ipari és innovációs kompetenciákat.

A konzorcium főbb szereplői:

  • Kontor 46 (Olaszország) – projektkoordinátor
  • Faculty of Mechanical Engineering (Szerbia) – energetikai és technológiai fejlesztés
  • Via Panonia (Szerbia) – regionális implementáció
  • Behrentin Communication GmbH (Németország) – kommunikáció és disszemináció
  • AETHON Engineering (Görögország) – mérnöki megoldások
  • Plus Ethics (Spanyolország) – etikai és jogi megfelelőség
  • National Institute of Chemistry (Szlovénia) – kutatás-fejlesztés
  • Archenerg Klaszter (Magyarország) – pilot megvalósítás és regionális integráció
  • European Dynamics (Luxemburg) – digitális rendszerek
  • ITML (Egyesült Királyság) – adat- és IT fejlesztés
  • Zurich University of Applied Sciences (Svájc) – tudományos háttér
  • LOVRIN (Románia) – mezőgazdasági és biomassza szakértelem

Pilot projektek: bizonyítás valós környezetben

A BIOREGAIN-AI egyik legnagyobb erőssége, hogy nem elméleti fejlesztés, hanem valós környezetben validált megoldás, mely három országot érint.

Szerbia – pelletizált kender-maradványok termokémiai átalakítása

Magyarország – decentralizált energiaelőállítás brikettált biogén hulladékáramokból

Ebben a pilotban kulcsszerepet játszik az Archenerg Klaszter, amely: biztosítja a hazai implementációt, koordinálja a helyi szereplők bevonását, és elősegíti a technológia piaci hasznosítását.

Románia – anaerob fermentáció mezőgazdasági maradványokból biogáz

A pilot tevékenységek lehetővé teszik a modellezési és optimalizációs eszközök validálását valós üzemeltetési környezetben, és adatokat szolgáltatnak a prediktív rendszermodellek fejlesztéséhez.

Az SGS minősítés egy nemzetközileg elismert igazolás arról, hogy egy szervezet, termék vagy rendszer megfelel a vonatkozó szabványoknak és piaci elvárásoknak

A tanúsítás kiterjedhet többek között minőségirányítási rendszerekre (pl. ISO 9001), környezetirányításra (ISO 14001), termék- és folyamatellenőrzésre, beszállítói auditokra.

Egy olyan komplex, több országon átívelő kutatás-fejlesztési projekt esetében, mint a BIOREGAIN-AI, az SGS minősítés különösen fontos eszköz a minőség és megfelelőség biztosítására.

Az SGS minősítés nemcsak a pályázati szakaszban jelent előnyt, hanem a projekt teljes életciklusa során. Hatékonyabb működést jelent a standardizált folyamatok és auditált rendszerek révén. Támogatja a piaci bevezetést, ami különösen fontos az innovatív termékek és szolgáltatások terén. Valamint a skálázhatóság által megkönnyíti a későbbi ipari alkalmazást és replikációt.

Fenntartható jövő kenderből – LHW projekt

Fenntartható jövő kenderből – LHW projekt

Az építőipar jelenleg Európa egyik legnagyobb nyersanyag-felhasználója és szén-dioxid-kibocsátója. A kontinens épületállományának jelentős része elavult, energiahatékonysága elmarad a kívánttól. A környezetbarát és innovatív építőanyagok iránti igény soha nem volt akkora, mint napjainkban. Erre ad választ a Loadbearing Hempbloc Wall System (LHW), vagyis a teherhordó kenderblokkokra épülő falrendszer fejlesztését célzó projekt, amely magyar, román és ukrán összefogással valósul meg.

Kender – a jövő építőanyaga

A kender az egyik legígéretesebb alapanyag a fenntartható építésben. Nem igényel öntözést vagy vegyszereket, termesztése során kimagasló mennyiségű – akár hektáronként 15 tonna – szén-dioxidot köt meg, és teljes mértékben hasznosítható. A belőle készített építőelemek kiemelkedő hőszigetelő, páraszabályozó és akusztikai tulajdonságokkal bírnak, így egyszerre szolgálják a környezetvédelmet és a lakók komfortját.

A projektben fejlesztett kenderblokkok mész és vízbázisú kötőanyagok felhasználásával készülnek, és teherhordó falrendszerként kínálnak alternatívát a hagyományos, környezetterhelő építőanyagokkal szemben.

A LHW projekt céljai

Az együttműködés több szinten hozhat áttörést a közép- és kelet-európai régió számára:

  • Technológiai fejlesztés és demonstráció: új kenderalapú falrendszer kifejlesztése és tesztelése.
  • Körforgásos értéklánc kiépítése: a mezőgazdasági termeléstől az építőipari felhasználásig.
  • Zöld üzleti modellek létrehozása: új lehetőségek KKV-k és helyi vállalkozások számára.
  • Tudásmegosztás és képzés: egyetemek, kis- és középvállalkozások, valamint közösségek bevonásával.
  • Szabályozási harmonizáció: a kenderépítés európai szintű ajánlásainak kidolgozása.

Hozzájárulás az európai klímacélokhoz

Az LHW nem csupán technológiai innováció, hanem társadalmi és gazdasági lehetőség is. A vidéki közösségek számára új bevételi forrásokat, a gazdálkodóknak alternatív növénytermesztési irányt, az építőiparnak pedig versenyképes és környezetbarát anyagokat kínál.

A projekt szorosan kapcsolódik az Európai Zöld Megállapodás, a Körforgásos Gazdaság Cselekvési Terv és az Új Európai Bauhaus célkitűzéseihez, és fontos lépést jelent a klímasemleges, fenntartható építőipar megteremtésében.

Kender és vályog: az építőipar fenntartható jövője

Kender és vályog: az építőipar fenntartható jövője

A svájci Widnau-ban nemrég adták át Európa legnagyobb kenderből épült házát, amely 50%-kal csökkenti a CO2-kibocsátást. Ez az innováció új utat nyit a környezetbarát építkezésben, és felhívja a figyelmet az Archenerg-Metal Klaszter, Magyarország egyik vezető Akkreditált Ipari Klaszterének tagja az az MG Építész Irodának a vályog- és agyagfejlesztéseire, amelyekkel Magyarországon is a zöld építőipar élvonalába tartoznak.

A svájci áttörés: kenderbeton és alacsony szén-dioxid-kibocsátás

A svájci St. Gallen kantonban, a widnau-i kenderépület egy négyemeletes lakóház, amely Andy Keel, az Openly igazgatójának kezdeményezésére jött létre, azzal a céllal, hogy bebizonyítsa: lehetséges a CO2-kibocsátás jelentős csökkentése az építőiparban. A külső falak fából készült vázszerkezetből és kenderbetonból (kender és mész keveréke) állnak, míg a lépcsőházak alacsony szén-dioxid-kibocsátású betonból készültek. Ezek az innovatív megoldások a hagyományos épületekhez képest a felére csökkentették az épület ökológiai lábnyomát. Bár a kivitelezés 20%-kal drágább volt, a beruházók finanszírozták a többletköltséget, ami egyértelműen jelzi, hogy a fenntarthatóság iránti elkötelezettség egyre inkább megtérülő befektetésnek számít. A cikk kitér a jövőre is.

Svájc folyamatosan keresi az építési innovációkat. A zürichi külvárosban található NEST kutatóközpontban például kutatók fejlesztenek környezetbarátabb koncepciókat és anyagokat, mint például a tejesdobozokból készült téglák, amelyek ahelyett, hogy a szemétbe kerülnének, hasznos építőanyaggá válnak.

A központban fejlesztett számos fenntartható anyag már kapható a piacon, de nem könnyű felkelteni az ügyfelek érdeklődését. „Az építőipar ma nem szívesen vállal kockázatot, mert a szereplők hosszú távon fektetnek be sok pénzt. Itt megpróbáljuk megmutatni, hogyan működnek a valóságban ezek az új anyagok és koncepciók” – magyarázta Reto Largo, a NEST igazgatója.

Az MG Építész Iroda: a vályog reneszánsza

Az Archenerg-Metál Klaszter tagjaként az MG Építész Iroda is a fenntartható építőanyagok útját járja, különös tekintettel a vályogra és az agyagra. Az iroda célja, hogy a vályogot mint hagyományos anyagot a 21. századi építőipari elvárásoknak megfelelően újraértelmezze.

Az MG Építész Iroda egyik fő projektje az ECOBRICK földtégla és az ECO Building System falazási rendszer kifejlesztése. A cél egy olyan környezetbarát építőanyag előállítása, amely égetés nélkül, tehát CO2-kibocsátás nélkülkészül, és amelynek mechanikai tulajdonságai messze felülmúlják a hagyományos vályogtégláét. Az ECOBRICK nagy nyomáson préselt tégla, amelyet zúzottkővel és szalmával borítanak, így ellenállóbbá válik a vízzel és az erózióval szemben. A helyi alapanyagok felhasználásával ráadásul a szállításból eredő környezeti terhelés is minimálisra csökken.

Az iroda a fenntartható építkezés iránti elkötelezettségét a gyakorlatban is bizonyítja, erre kiváló példa a zirci Bagolyvár Fogadó felújítása. A műemléki ingatlan esetében a felújítás során a modern építészeti megoldásokat a hagyományos vályogtechnológiákkal ötvözték, megőrizve az épület eredeti karakterét, miközben energiahatékony és környezetbarát megoldásokkal tették alkalmassá a 21. századi követelményekre. Ez a projekt ékes példája annak, hogy a múlt építési öröksége hogyan válhat a jövő fenntartható építkezésének alapjává.

Együttműködés a jövőért

A svájci példa és az MG Építész Iroda magyarországi fejlesztései egyértelműen mutatják, hogy a fenntartható építészetnem csupán elméleti koncepció, hanem megvalósítható és hatékony megoldás a klímaváltozás elleni küzdelemben. Hisszük, hogy a jövő épületei nem a környezet terhére, hanem azzal együttműködve jönnek létre.

Az Archenerg-Metál Klaszter tagjaként partnereket keresünk a környezetbarát építészeti innovációk és projektek megvalósításához. Ha Ön is elkötelezett a fenntarthatóság iránt, és a jövő építészetét kívánja megvalósítani, csatlakozzon hozzánk, és építsünk együtt egy zöldebb jövőt!

St. Gallen bemutatja Európa legnagyobb környezetbarát kenderházát

St. Gallen bemutatja Európa legnagyobb környezetbarát kenderházát

A fenntartható építészet terén úttörő fejlesztésként Európa legnagyobb kenderházát építették meg a svájci St. Gallenben. Ez az újonnan épült, 19 lakásos lakótelep a kenderbeton mint zöld építőanyagban rejlő lehetőségek bizonyítéka.

Fenntartható forradalom az építőiparban

Első ránézésre az épület csak egy újabb modern lakótömbnek tűnik. Azonban közelebbről megnézve kiderül, hogy a szerkezet messze nem átlagos. A svájci Openly építőipari vállalat a 2600 négyzetméteres komplexum építéséhez kenderbetont használt, amely a kender növény fás magjából és mészalapú kötőanyagból készült kompozit anyag.

Ezenkívül 1500 négyzetméter előre gyártott kenderfalat is beépítettek, bemutatva ezzel az anyag sokoldalúságát.

A kenderbeton számos környezeti előnnyel rendelkezik, ami miatt erős versenyzőnek számít a fenntarthatóbb építési módszerek terén. A hagyományos betonnal ellentétben, amely cementtartalma miatt híresen nagy szén-dioxid-kibocsátással jár, a kenderbeton CO₂-negatív.

Ez azt jelenti, hogy a kender termesztése és feldolgozása során több szén-dioxidot köt meg, mint amennyit előállítása és felhasználása során kibocsát. Ez a tulajdonság különösen fontos, tekintettel a globális üvegházhatású gázok kibocsátásának sürgős csökkentésére.

A zöld életmód költségei és kényelme

Bár a kenderbeton környezetbarátabb, ára magasabb. Becslések szerint 10-20 százalékkal drágább, mint a hagyományos beton.

A kenderbeton házban való élet előnyei azonban túlmutatnak a környezeti hatásokon. Az anyag kiváló hő- és hangszigetelő tulajdonságokkal rendelkezik, így kényelmes lakókörnyezetet biztosít. A magasabb költségek ellenére ezekre a környezetbarát lakásokra nagy a kereslet, a penthouse kivételével már az összes lakást bérbe adták.

A kenderbeton fenntarthatósága miatt kulcsszerepet játszik a környezetbarát építkezésekben.

Az anyag olyan előnyökkel jár, mint a kiváló szigetelés, de magasabb áron.

A st. galleni projekt sikere ösztönözheti a kenderbeton további használatát Európában.

Személyes vélemény

Ha visszagondolok Európa legnagyobb kenderházának megjelenésére, biztatónak találom, hogy az ilyen innovációk egyre nagyobb teret nyernek. A kenderbeton használata ebben a projektben nemcsak a fenntarthatóság iránti elkötelezettséget hangsúlyozza, hanem utat is nyit a zöld építkezés jövőbeli fejlesztései előtt.

Bár a magasabb költségek egyesek számára akadályt jelenthetnek, az ilyen anyagok hosszú távú előnyei meghaladhatják a kezdeti beruházás költségeit, különösen mivel folyamatosan keressük a környezeti kihívásokra adható megoldásokat.

Forrás: https://formulaswiss.com/blogs/industry-news/europe-s-largest-hemp-house?comment=140832276855#comments

Ipari kenderpiac növekedése: 13,9 milliárd dolláros növekedés 2028-ig

Ipari kenderpiac növekedése: 13,9 milliárd dolláros növekedés 2028-ig

Az ipari kenderpiac példátlan növekedésre készül

A globális ipari kenderpiac reneszánszát éli, amit a szabályozás modernizálása, a fenntarthatóságra irányuló erőfeszítések és a kenderből előállított termékek sokoldalúsága ösztönöz. A korábban korlátozó politikák árnyékában álló kender ma már kulcsszerepet játszik a textilipartól az építőanyagokig terjedő globális iparágakban.

Jelentős piaci előrejelzések

A Technavio legújabb elemzése szerint a globális ipari kenderpiac 2024 és 2028 között várhatóan 13,90 milliárd dollárral fog növekedni, ami több mint 25,25%-os összetett éves növekedési rátát (CAGR) jelent. Egyéb figyelemre méltó előrejelzések:

Research and Markets: Növekedés 7,5 milliárd dollárról 2023-ban 23,3 milliárd dollárra 2030-ig, 17,7%-os CAGR-ral.

Allied Analytics: Bővülés 4,9 milliárd dollárról 2019-ben 18,6 milliárd dollárra 2027-ig, 22,4%-os CAGR-ral.

The Business Research Company: Becsült értéke 2028-ra 15,08 milliárd dollár, CAGR 20,6%.

Ázsia-Csendes-óceáni térség: kulcsszereplő

Az Ázsia-Csendes-óceáni térség továbbra is vezető szerepet tölt be az ipari kender termelésében és fogyasztásában, olyan országok élén, mint Kína, Japán és Dél-Korea, amelyek az innováció élvonalában állnak. E dominancia kialakulásához hozzájáruló tényezők:

Hosszú múltra visszatekintő kenderhagyományok olyan iparágakban, mint a textilipar és a papírgyártás.

A kenderből előállított termékek egyre növekvő elfogadottsága az élelmiszeriparban, a kozmetikai iparban és az építőanyag-iparban.

A kendertermesztés legalizálása olyan országokban, mint India és Banglades.

A piac bővülésének mozgatórugói

Az ipari kenderpiac gyors növekedése több kulcsfontosságú tényezőnek köszönhető:

A fenntartható és biológiailag lebontható anyagok iránti növekvő kereslet.

A kedvező globális szabályozási változások, amelyek szélesebb körű termesztést és termékfejlesztést tesznek lehetővé.

A fogyasztók növényi alapú termékek, köztük élelmiszerek, italok és kozmetikumok iránti preferenciája.

A kender sokoldalúsága olyan iparágakban, mint az autóipar, az építőipar és a ruházati ipar.

A kender alapú termékek a figyelem középpontjában

Az ipari kenderpiac nem korlátozódik a nyersanyagokra. Diverszifikációja nyilvánvaló a kendermagok, fehérjeporok és ruházati cikkek térnyerésében:

Kendermagok: Táplálkozási értékük miatt elismert kendermagok uralják a piacot, vonzva az egészségtudatos fogyasztókat.

Kenderfehérje-por: A növényi alapú étrendben nagyra értékelik, piaca 2032-re várhatóan meghaladja az 530 millió dollárt.

Kenderruházat: Becslések szerint 2021-ben 2,29 milliárd dollárról 2031-re 23,02 milliárd dollárra nő, ami tükrözi népszerűségét a fenntartható divatban.

Személyes vélemény

Az ipari kenderipart a fenntartható fejlődés szimbólumának tekintem. Az anyag alacsony környezeti hatása és az iparágakban való alkalmazhatósága a zöld innováció jövőjének sarokkövévé teszi. A szabályozási támogatás elengedhetetlen lesz, de a világszerte tapasztalható elfogadás üteme biztató.

A növekedési előrejelzések nem csupán lenyűgöző számok – hanem az iparágak és a fogyasztók környezetbarát alternatívák iránti értékrendjének változását is jelzik. Izgalmas tanúja lenni egy ősi növény modern igényeknek megfelelő újjáéledésének, amely mind a gazdasági, mind a környezeti fejlődés ígéretes pályáját jelzi.

Forrás: https://formulaswiss.com/blogs/industry-news/industrial-hemp-market-growth-13-9b-surge-by-2028

Moldova jóváhagyta az első ipari kendertermesztést

Moldova jóváhagyta az első ipari kendertermesztést

A fenntartható mezőgazdaság és a digitális modernizáció jegyében Moldova hivatalosan is megadta az első engedélyt ipari kender termesztésére. Kelet-Európa mezőgazdasági politikájának alakulását figyelemmel kísérő újságíróként ezt a fejleményt mind környezeti, mind gazdasági szempontból különösen jelentősnek tartom.

Új fejezet Moldova mezőgazdasági tájképében

A Medical Devices Agency (Orvostechnikai Eszközök Ügynöksége) Kábítószer-ellenőrzési Állandó Bizottsága által kiadott engedély Moldova hivatalos belépését jelenti az ipari kender termesztés területére. Az engedély kifejezetten nem pszichoaktív célokra – nevezetesen magok, rostok és olaj előállítására – termesztett kenderre vonatkozik.

A döntés Moldova kábítószerekre vonatkozó törvényével összhangban született, biztosítva, hogy az ipari kendertermesztés szigorúan betartsa a jogi és agrotechnikai előírásokat.

Fontos, hogy a szabályozás biztosítja, hogy ez a kezdeményezés a törvényes ipari alkalmazás keretein belül maradjon, egyértelműen elkülönítve a rekreációs vagy gyógyászati célú felhasználástól.

A racionalizált folyamat támogatja az innovációt és az átláthatóságot

Ami ezt a lépést különösen előremutatóvá teszi, az a digitális végrehajtás. A termesztési engedély megszerzésének folyamata teljesen digitalizált és az actpermisiv.gov.md platformon keresztül érhető el.

Az Elektronikus Kormányzati Ügynökség által üzemeltetett platform célja az átláthatóság növelése, a bürokrácia csökkentése és a közszolgáltatások hatékonyságának előmozdítása. Ez egy modell arra, hogyan lehet a mezőgazdasági és gazdasági innovációt zökkenőmentesen integrálni a digitális infrastruktúrába.

Miért fontos az ipari kender: ökológiai és gazdasági hatása

Az ipari kender világszerte elismert alacsony környezeti lábnyomáról és sokféle ipari felhasználási lehetőségéről. Gyorsan növekszik – általában 90 nap alatt – és évente két-három alkalommal betakarítható, ami rendkívül hatékony növénynek teszi.

Ökológiai szempontból a kender szén-negatív növény, vagyis több szén-dioxidot köt meg, mint amennyit kibocsát, hozzájárulva ezzel az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez.

Melléktermékei – a textilszálaktól a biológiailag lebontható műanyagokig – számos iparágban kínálnak lehetőségeket, többek között az építőiparban, a gyártásban és a mezőgazdaságban. Ezáltal Moldova potenciálisan kulcsszerepet játszhat az európai kenderpiacon, különösen figyelembe véve a növény növekvő népszerűségét a zöld és körforgásos gazdaságokban.

Előnyök a moldovai gazdák és a gazdaság számára

A helyi gazdák jelentősen profitálhatnak ebből a fejleményből. Az ipari kender előnyei:

Magas hozamú növény, gyors megtérüléssel

A jövedelemforrások diverzifikálásának lehetősége hozzáadott értékű termékek révén

A hagyományos növényekhez képest jobb talajregeneráló tulajdonságok

Növekvő kereslet a hazai és az exportpiacokon

Ezen túlmenően Moldova döntése megnyitja az utat a jövőbeli beruházások és kutatások előtt az ipari kender különböző alkalmazási területein, beleértve a textilipart, a biokompozitokat, a papíripart és a környezetbarát szigetelőanyagokat.

Személyes vélemény

Mint valaki, aki Moldovában a politikai változásokat és a társadalmi-gazdasági fejlődést követi nyomon, ezt a fejleményt nem csupán a mezőgazdasági szabályozás változásának tekintem, hanem Moldova felelősségteljes innováció iránti elkötelezettségének szimbólumának.

A kendertermesztés nemcsak egy potenciálisan jövedelmező növényt vezet be, hanem összhangban áll a globális fenntarthatósági törekvésekkel is. Értékelem a kormány proaktív hozzáállását, amellyel biztosítja a digitális hozzáférést az engedélyezési folyamathoz.

Ez a modernizáció és a jó kormányzás iránti szélesebb körű elkötelezettséget tükrözi – olyan tulajdonságokat, amelyek egyre fontosabbá válnak a gyorsan változó globális környezetben navigáló kis nemzetek számára. Moldova lépése az ipari kendertermesztés felé időszerű és dicséretes előrelépés.

Forrás: https://formulaswiss.com/blogs/industry-news/moldova-approves-first-industrial-hemp-cultivation

Az USA-ban többmilliós támogatással segítik az iparágat – Ipari kenderfeldolgozó üzem épül Tennessee északkeleti részén

Az USA-ban többmilliós támogatással segítik az iparágat – Ipari kenderfeldolgozó üzem épül Tennessee északkeleti részén

Októberben az amerikai állam többmilliós dolláros támogatással egyebek mellett a Hemptitecture cég fejlesztéseit támogatta. Új ipari kenderfeldolgozó és gyártóüzem építését jelentették be Tennessee északkeleti részén, amely alacsony szén-dioxid-kibocsátású, kiemelkedő teljesítményű termékeket fog előállítani az építőipar, a csomagolóipar és az autóipar számára.

Az üzem megépítése után 25 teljes munkaidős állás jön létre, az átlagos órabért 15%-kal meghaladó fizetésekkel.

„Ez a beruházás erős bizalmi szavazat a bioalapú, fenntartható anyagok hatalmas potenciálja iránt, amelyek képesek átalakítani olyan különböző iparágakat, mint az építőipar, az autóipar, a hideglánc és a fogyasztási cikkek gyártása” – nyilatkozta a cég képviselője.

A vállalat jelenlegi termékei között szerepel a HempWool (egy alacsony sűrűségű szigetelőanyag), a kenderbeton (kendermész) és a FiberPad (szőnyeg alátét). A cég weboldalán már előrevetítették új fejlesztéseiket is, például a PlantPanel (belső térre szánt merev lap), a PlantPanel X (külső burkolatokhoz használt merev lap) és a HempWool+ termékeket. A jövőben várható termékek között van a HempWool Acoustic (közepes sűrűségű szigetelés) és a FiberFill (befújható szigetelés) is.

Ez az új üzem a kender fenntartható felhasználásának egyik fontos mérföldköve, hozzájárulva az iparágak környezeti lábnyomának csökkentéséhez.

Forrás: https://www.kenderbetonhaz.hu/cikk/az-usa-ban-tobbmillios-tamogatassal-segitik-az-iparagat/

Minden negyedik új családi ház levegője egészségtelen – interjú Bíró Péter épületbiológussal

Minden negyedik új családi ház levegője egészségtelen – interjú Bíró Péter épületbiológussal

Az épületek, amelyek otthonunkként vagy munkahelyünkként szolgálnak, akár észrevétlenül is árthatnak egészségünknek. Bíró Péter, Magyarország első épületbiológusa szerint az épített környezetnek kulcsszerepe van a testi-lelki jóllétünkben. A szakember az interjúban arról beszél, hogyan alakíthatunk ki olyan otthonokat és tereket, amelyek nemcsak fenntarthatóak, de valóban egészségesek is.

Az épületbiológia egy viszonylag fiatal, körülbelül negyven éve létező, interdiszciplináris tudomány, amely az építészet, az egészségügy és a környezetvédelem határterületén helyezkedik el. Célja, hogy olyan élettereket hozzon létre, amelyek mentesek az egészségkárosító hatásoktól, és hosszú távon is támogatják az ott élők jóllétét.

Az 1980-as években a WHO hívta fel a figyelmet a betegépület-szindrómára, amelynek tünetei – például fejfájás, szemirritáció, fáradtság vagy akár krónikus betegségek – közvetlenül összefüggésbe hozhatók az épületek levegőjének minőségével, anyaghasználatával és szellőzésével. Bár a szindróma több mint négy évtizede ismert, ma is sok új építésű otthonban jelentkeznek hasonló problémák.

A problémák forrása sok esetben a modern építési szokásokban keresendő: a gyors és légtömör kivitelezés, a szintetikus, illékony vegyületeket kibocsátó építőanyagok használata, valamint a nem megfelelő szellőztetés együttesen vezetnek az egészségtelen beltéri levegő kialakulásához. Bíró Péter szerint minden negyedik új építésű családi ház levegője ma Magyarországon egészségtelen.

A megoldás kulcsa egyrészt a helyes szellőztetési szokások kialakítása – például napi kétszeri, rövid, kereszthuzattal történő szellőztetés –, másrészt pedig a természetes, bevált anyagok használata lehet. A vályog, a mész vagy a kenderbeton évszázadok óta ismert és biztonságos építőanyagok, amelyek nemcsak az egészségre, de a környezetre nézve is előnyösek. Ugyanakkor az iparági szabályozás még gyerekcipőben jár: ma nincs egységes standard az építőanyagok egészségre gyakorolt hatásairól, és a fogyasztóknak sokszor saját maguknak kell utánajárniuk az összetevők veszélyességének.

Bíró Péter szerint ugyanakkor a változás már elkezdődött: a fenntarthatósági célok, az EU-s irányelvek és a tudatosabb fogyasztói magatartás egyre inkább a természetes és egészséges megoldások felé terelik az építőipart. Példaként említi a 3D-s vályognyomtatást vagy az előregyártott szalmaházakat, amelyek a low-tech anyagokat high-tech eljárásokkal kombinálva kínálnak innovatív alternatívákat.

A Naturica Group vezetőjeként Bíró nemcsak tanácsadással foglalkozik, de épületbiológiai felméréseket is végez, amelyek során az SBM (Stand der Baubiologische Messtechnik) elvei alapján vizsgálják meg az épület levegőjét, porát, szerkezeti elemeit, majd laboratóriumi elemzések alapján javaslatokat tesznek az egészségesebb otthon kialakítására.

Az épületbiológus személyes története is inspiráló: korábban közgazdászként dolgozott az idegenforgalomban, majd egy saját otthonban tapasztalt építési hiba és egy osztrák szomszéd tanácsai indították el ezen az úton. Mára már ő is képzi az utánpótlást, és egyre több építész, kivitelező és magánszemély érdeklődik az épületbiológia iránt. A jövő tehát az egészséges és fenntartható épületeké lehet – ha hajlandóak vagyunk tanulni, változtatni, és hosszú távon gondolkodni saját és környezetünk jólléte érdekében.

hely.hu | Minden negyedik új családi háznak rossz a levegője – interjú Bíró Péter épületbiológussal

Kenderből otthon? – Egy természetes anyag újraértelmezése a fenntartható építészetben

Kenderből otthon? – Egy természetes anyag újraértelmezése a fenntartható építészetben

A modern építőipar egyik legnagyobb kihívása, hogy miként tudja csökkenteni ökológiai lábnyomát anélkül, hogy kompromisszumot kellene kötnie a tartósság, biztonság vagy kényelem terén. Egyre több tervező és építtető keres környezetbarát megoldásokat, így kerül újra reflektorfénybe egy ősi, ám sokak számára még mindig ismeretlen anyag: a kender.

Horesnyi Béla, a magyarországi kenderházépítés egyik úttörője, több mint egy évtizede dolgozik azon, hogy itthon is minél többen megismerjék a természetes alapanyagból épülő házak előnyeit. Az általa meghonosított technológia Nyugat-Európában már jól ismert, hazánkban viszont még gyerekcipőben jár.

Ősi tudás modern formában

A kender felhasználása az építészetben nem új keletű. Kínában már kétezer éve is alkalmazták, míg Japánban a legrégebbi kenderből épült ház több mint 300 éve áll – a mai napig jó állapotban. Ez is bizonyítja: a kender hosszú távon is időtálló megoldás lehet.

A modern kenderépítészet Franciaországból indult újra hódító útjára az 1990-es években. Azóta Olaszországban, Belgiumban, Németországban és Hollandiában is egyre több lakóház, középület és ipari létesítmény épül kender felhasználásával.

Miért érdemes kendert választani?

A kenderház egyik legnagyobb előnye, hogy szén-dioxid-negatív. Egy hektárnyi kender a növekedése során akár 22 tonna szén-dioxidot is megköt a levegőből, majd a mésszel kevert építőanyagként továbbra is képes megkötni a CO₂-t – akár éveken át. Ezzel nem csupán passzívan nem szennyezi a környezetet, hanem aktívan javítja annak állapotát.

Emellett a kender természetes, egészségre nem ártalmas anyag. Nem párologtat káros vegyületeket, vírus- és baktériumölő hatással bír, javítja a beltéri levegő minőségét. Ez különösen fontos a betegépület-szindróma szempontjából, amely hazánkban még kevéssé ismert, de nyugaton már egyre több épületnél kiemelten vizsgált tényező.

A kender továbbá kiemelkedő hő- és hangszigetelő tulajdonságokkal rendelkezik, így külön hőszigetelésre általában nincs is szükség. Falazata nem penészedik, a rágcsálók nem kedvelik, és a természetes alapanyagok ellenére is rendkívül tartós. A több száz éves japán kenderépület ezt kézzelfoghatóan bizonyítja.

Hogyan készül egy kenderház?

Az alapanyag a kendertégla, amelyet a kender szárából (kenderpozdorjából) és mésszel kevert kötőanyagból állítanak elő. Ezt a keveréket formába öntik, kiszárítják, és máris használható a falazathoz. Az így létrehozott szerkezet önmagában is szigetel, így csak vakolat – jellemzően mész vagy vályog – kerül rá.

A kender nem csak falazatként használható: tető- és padlószigetelésre, vakolatra, sőt, fújható szigetelőanyagként is megállja a helyét. Egyes kutatások szerint még építkezési fa is előállítható belőle, préseléssel.

Mennyibe kerül egy kenderház?

Sokan azt gondolnák, hogy a kenderház építése drága, ám ez nem feltétlenül igaz. Egy nulláról induló építkezés esetén a kenderes megoldás nem drágább, sőt sok esetben olcsóbb is lehet, mint a hagyományos tégla- és betonépületek. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy kevesebb rétegre, kiegészítő anyagra és utómunkára van szükség.

Utólagos hőszigetelés esetén a költségek magasabbak lehetnek, de az egészséges élettér és a hosszú távú fenntarthatóság ezt sokak szerint bőven ellensúlyozza.

Hol tart most Magyarország?

Évente körülbelül 10–20 kenderház épül hazánkban, míg Franciaországban és Belgiumban ez már a több százat is eléri. Az alacsony magyarországi szám oka elsősorban a tájékozatlanság – sokan egyszerűen nem is tudják, hogy létezik ilyen lehetőség. A másik gond, hogy hazánkban jelenleg nincs jelentős kendertermesztés és feldolgozás, így az alapanyagok nagy részét importálni kell.

Pedig a kender korábban meghatározó növénye volt a magyar mezőgazdaságnak: a 70-es évek előtt évente 80 ezer hektáron termesztették. Ma ez a szám alig éri el a száz hektárt.

Van jövője a kenderépítészetnek?

A válasz egyértelműen igen. Az Európai Unió 2030-tól minden új épületre karbonsemlegességi követelményt ír elő. Ez azt jelenti, hogy a hagyományos, szén-dioxidot kibocsátó építőanyagokat (mint például a tégla vagy a cement) csak karbon-negatív anyagokkal lehet majd kompenzálni. A kender ebben kulcsszereplő lehet.

A magyar kenderház-építészet tehát egy izgalmas küszöb előtt áll: ha sikerül újjáéleszteni a termesztést és feldolgozást, hazánk nem csupán önellátóvá válhat ezen a téren, hanem exportőrként is megjelenhet a fenntartható építészet nemzetközi piacán.

Előítéletek és tévhitek

A leggyakoribb tévhit, amit Horesnyi Béla is említ, hogy a laikusok gyakran viccelődnek a kender pszichoaktív hatásával. Azonban az ipari kender nem tartalmaz THC-t, így teljesen alkalmatlan „bódító” célokra. A benne élők jóléte nem ebből fakad – hanem abból, hogy egy egészséges, természetes környezetben élhetnek.

Egy egészségesebb jövő felé

A kenderház nem csupán egy épület. Filozófia, életmód, döntés egy zöldebb, egészségesebb világ mellett. Az anyaghasználat tudatossága, a természetes környezet tisztelete és a hosszú távú fenntarthatóság mind olyan értékek, amelyekre érdemes lenne építenünk – szó szerint is.

Ahogy Horesnyi Béla fogalmaz: „Azt szeretnénk, hogy minél több egészséges otthon épüljön Magyarországon.” Ha a világ a fenntarthatóság felé halad, akkor a kendernek ott a helye az építészet jövőjében is.

https://hely.hu/hirek/epitkezel-a-kenderre-gondoltal-mar-interju-horesnyi-bela-kenderhaz-szakertovel/?fbclid=IwY2xjawJeBpZleHRuA2FlbQIxMQABHlZLYiZ7xfkqu3L8rhEOw-vdBrp9ynqHeXXlgRz8JQOvB3sWa_yIwYp07rRt_aem_TyaGmkU3dxyxP00LVrJSRg

Létrejött a Magyar Ipari Kender Klaszter

Létrejött a Magyar Ipari Kender Klaszter

Február 15-16-án Budapesten találkoztak a hazai ipari kender ágazat szereplői, hogy megvitassák a jövőbeni lehetőségeket és új együttműködéseket hozzanak létre. A hétvége eseményei a Magyar Ipari Kender Klaszter (MIKK) tagtoborzó gyűlésével kezdődtek, majd a Budapest Central European Fashion Weeken zárultak, ahol a kenderipar kreatív és fenntartható felhasználását mutatták be.

A 2025. január 22-én megalakult Magyar Ipari Kender Klaszter célja az ipari kender termelésének, feldolgozásának és kutatásának fellendítése Magyarországon és a Kárpát-medencében. A február 15-én megtartott közgyűlésen a klaszter új tagokkal bővült, köztük ipari kender termesztésben és feldolgozásban jártas vállalkozókkal, valamint tudományos kutatókkal. Az esemény különleges jelentőséggel bírt, hiszen a kender újra reneszánszát éli, és egyre nagyobb figyelmet kap innovatív felhasználása miatt. Az új klaszter tagjai elkötelezettek abban, hogy a magyar kendertermelés és feldolgozás nemzetközi szinten is elismerést nyerjen.

Az ipari kender egyik legígéretesebb területe az építőipar, ahol fenntartható alternatívaként egyre nagyobb szerephez jut. Ezt a folyamatot az Archenerg-Metal Klaszter is aktívan támogatja, amelynek képviselői szintén jelen voltak a budapesti találkozón. Az Archenerg-Metal Klaszter hosszú távú célja az ipari kenderből készült építőanyagok, például a kenderbeton szélesebb körű elterjedése. Ezek az anyagok kiemelkedő szigetelő tulajdonságaik mellett környezetbarát alternatívát kínálnak a hagyományos építőanyagokkal szemben. A klaszter munkatársai hangsúlyozták, hogy az ipari kendernek az építőiparban való elterjedése hozzájárulhat az energiahatékony és fenntartható épületek kialakításához.

A hétvége másik kiemelkedő eseménye a február 16-án megrendezett Budapest Central European Fashion Week volt, ahol a látogatók testközelből ismerkedhettek meg a kender kreatív és fenntartható felhasználásával. A Nemzeti Táncszínházban megtartott műhelymunkán kenderolajból testvajat készíthettek az érdeklődők, emellett egy mini kendertextil kiállítás is bemutatásra került, amely a kender divatipari alkalmazásának sokszínűségére világított rá.

A Magyar Ipari Kender Klaszter létrejöttével megkezdődött a folyamat, hogy a magyar kenderipar újjászülessen és hosszú távon fenntartható, innovatív megoldásokat kínáljon a hazai és nemzetközi piacokon. Az új tagok csatlakozásával a klaszter jelentős erőforrásokkal és szakértelemmel rendelkezik ahhoz, hogy elősegítse az ipari kender újrafelfedezését és széles körű alkalmazását, különös tekintettel az építőipari felhasználásra, amelyben az Archenerg-Metal Klaszter kulcsszerepet játszhat.