Az épületek, amelyek otthonunkként vagy munkahelyünkként szolgálnak, akár észrevétlenül is árthatnak egészségünknek. Bíró Péter, Magyarország első épületbiológusa szerint az épített környezetnek kulcsszerepe van a testi-lelki jóllétünkben. A szakember az interjúban arról beszél, hogyan alakíthatunk ki olyan otthonokat és tereket, amelyek nemcsak fenntarthatóak, de valóban egészségesek is.
Az épületbiológia egy viszonylag fiatal, körülbelül negyven éve létező, interdiszciplináris tudomány, amely az építészet, az egészségügy és a környezetvédelem határterületén helyezkedik el. Célja, hogy olyan élettereket hozzon létre, amelyek mentesek az egészségkárosító hatásoktól, és hosszú távon is támogatják az ott élők jóllétét.
Az 1980-as években a WHO hívta fel a figyelmet a betegépület-szindrómára, amelynek tünetei – például fejfájás, szemirritáció, fáradtság vagy akár krónikus betegségek – közvetlenül összefüggésbe hozhatók az épületek levegőjének minőségével, anyaghasználatával és szellőzésével. Bár a szindróma több mint négy évtizede ismert, ma is sok új építésű otthonban jelentkeznek hasonló problémák.
A problémák forrása sok esetben a modern építési szokásokban keresendő: a gyors és légtömör kivitelezés, a szintetikus, illékony vegyületeket kibocsátó építőanyagok használata, valamint a nem megfelelő szellőztetés együttesen vezetnek az egészségtelen beltéri levegő kialakulásához. Bíró Péter szerint minden negyedik új építésű családi ház levegője ma Magyarországon egészségtelen.
A megoldás kulcsa egyrészt a helyes szellőztetési szokások kialakítása – például napi kétszeri, rövid, kereszthuzattal történő szellőztetés –, másrészt pedig a természetes, bevált anyagok használata lehet. A vályog, a mész vagy a kenderbeton évszázadok óta ismert és biztonságos építőanyagok, amelyek nemcsak az egészségre, de a környezetre nézve is előnyösek. Ugyanakkor az iparági szabályozás még gyerekcipőben jár: ma nincs egységes standard az építőanyagok egészségre gyakorolt hatásairól, és a fogyasztóknak sokszor saját maguknak kell utánajárniuk az összetevők veszélyességének.
Bíró Péter szerint ugyanakkor a változás már elkezdődött: a fenntarthatósági célok, az EU-s irányelvek és a tudatosabb fogyasztói magatartás egyre inkább a természetes és egészséges megoldások felé terelik az építőipart. Példaként említi a 3D-s vályognyomtatást vagy az előregyártott szalmaházakat, amelyek a low-tech anyagokat high-tech eljárásokkal kombinálva kínálnak innovatív alternatívákat.
A Naturica Group vezetőjeként Bíró nemcsak tanácsadással foglalkozik, de épületbiológiai felméréseket is végez, amelyek során az SBM (Stand der Baubiologische Messtechnik) elvei alapján vizsgálják meg az épület levegőjét, porát, szerkezeti elemeit, majd laboratóriumi elemzések alapján javaslatokat tesznek az egészségesebb otthon kialakítására.
Az épületbiológus személyes története is inspiráló: korábban közgazdászként dolgozott az idegenforgalomban, majd egy saját otthonban tapasztalt építési hiba és egy osztrák szomszéd tanácsai indították el ezen az úton. Mára már ő is képzi az utánpótlást, és egyre több építész, kivitelező és magánszemély érdeklődik az épületbiológia iránt. A jövő tehát az egészséges és fenntartható épületeké lehet – ha hajlandóak vagyunk tanulni, változtatni, és hosszú távon gondolkodni saját és környezetünk jólléte érdekében.
hely.hu | Minden negyedik új családi háznak rossz a levegője – interjú Bíró Péter épületbiológussal
